J.R.R. Tolkien műveinek utóélete

"Ez a mese egyre nőtt mesélés közben, míg végül a Nagy Gyűrűháború története lett belőle, sok utalással a megelőző idők még régebbi történetére."

 Tolkien művei közül három vált az angol irodalomtörténet maradandó értékévé. A Gyűrűk Ura az író centenáriumi évében, azaz 40 évvel az első kiadás után megjelent, Alan Lee illusztrációjával ellátott példányából 92 ezer darab fogyott el. A Szilmarilok bestseller lett Amerikában, keményfedeles változatából 1 millió példányt adtak el. A Hobbit-ot, amelyet ma is három műfaj rajongói követelnek maguknak, 1937 óta nyolcvanszor nyomtatták újra. Tolkien műveit 25 nyelvre fordították le és több, mint 24 millió példányban jelentek meg szerte a világon. Olvasók, írók, művészek és esztéták nőttek fel rajtuk, néhány helyen tanítják is e könyveket.
   Tolkien már életében szerette volna kiadatni a 60 év munkáját, de a halál megakadályozta ebben. A befejezetlen iratok, egymástól eltérő változatok átdolgozása fiára, Christopherre várt. Az örökösnek nehéz dolga akadt: a legendák rengeteg változáson mentek át az évek folyamán. Az első változat 1916-os, de ez még Angliához fűződik, nem Középföldéhez, s ez a leginkább ellentmondó verzió. Egy másik "Szilmarilok" már létezett 1930-ban, de ez teljesen más volt. Christophernek végül sikerüt néhány eltérő keletkezésű írást egymás mellé állítani és úgy-ahogy összefüggővé formálni, így elkészült az első olyan könyv, amely Aman egész történetét áttekinti. Ez volt A Szilmarilok, amelyet 1977-ben adtak ki. A könyv azonban nem tudott akora sikert elérni, mint A Gyűrűk Ura, hiszen nem volt állandó főszereplője, hobbitok nem szerepeltek benne, s azok a misztikus távlatok, amelyeket A Gyűrűk Ura a régebbi idők mondáira utalással teremtett meg, szertefoszlottak."Ha elérjük, oda a varázslat..."-írta egy levelében Tolkien. Mindezeket Christopher is belátta, ezért elhatározta, hogy apja összes irományát publikálhatóvá szerkeszti. A Befejezetlen Regék (magyarul A Gyűrű keresése címen jelent meg) a különböző korok legendáinak egymás mellé állítása, szerkesztői komentárokkal való megtüzdelése, élvezhetőségét hátráltatják az állandó megszakítások. Ez 1980-ban jelent meg. C. T. végül egy sorozatot indított Középfölde történelme címmel. Az első idetartozó mű, Az elveszett mesék könyve (1983) a legkorábbi változatot (1915 telén kezdett hozzá Tolkien, s egy megviselt iskolai füzetre jegyezte le ceruzával) dolgozza föl: a noldákat itt még gnomáknak hívják, Szauron első megtestesülését Tevildónak, a Macskák Hercegének, Beren nem ember, hanem tünde. A két vaskos kötet kerettörténetében Eriol, a tengerész, Tol Eressëa tündéitől ismeri meg a meséket. A következő a sorban a Beleriandi balladák, mely két nagyobb eposzt (Húrin gyermekei, Leithian-ének) és több kisebb művet tartalmaz. Az Elveszett út (1987) Númenor virágzásáról szól, s tartalmaz egy etimológiai szótárt is, mely a quenya és az ó-angol nyelv kapcsolatait mutatja meg. Ezután jött A Gyűrűk Ura története (1988) négy kötetben (A Homály visszatérése, Vasudvard árulása, A Gyűrűháború, Szauron legyőzetése), mely az eseményeket másképpen mondja el, mint elődje.

 A könyvek mellett rengeteg lexikon, naptár, szótár, poszter, atlasz, képes album jelenik meg. Tolkien új műfajt teremtett, rengetegen rajonganak könyveiért, klubbokba tömörülve foglalkoznak vele. A fantasy-irodalom megszületése neki köszönető, valamint a szerepjátékok alkotóit is ő ihlette meg. Magyarországon is egyre gyakrabban jelennek meg könyvei.
   Már Tolkien életében is sok forgatókönyv-javaslattal álltak elő különböző filmesek, de az író nem igazán lelkesedett az ötlettől, hogy könyveit átdolgozzák. Jelenleg létezik rajzfilm A Hobbit-ról és A Gyűrűk Urá-ról, de már el kezdtek dolgozni egy nagyszabású filmen is.
Gyűrűkúra címen paródia-regény is készüt A Gyűrűk Uráról.

Forrás: http://volgyzugoly.uw.hu/