A Gyűrűk Ura Tolkien érdeklődési köreiből, azok mélyebb kutatásából indult (nyelvészet, vallás -különösen a római katolikus-, mesék, skandináv és kelta mitológia). Megdöbbentő részletességgel teremtette meg Középföldét, annak mitológiáját, a birodalmak történelmét, a karakterek leszármazási táblázatait, a használt nyelveket, rúnákat és naptárakat. Néhány kiegészítő anyagot helyezett el a könyv függelékében, a mitológiát pedig beleszőtte egy hatalmas, bibliai stílusú műbe, amelynek A szilmarilok címet adta.

J. R. R. Tolkien egyszer úgy jellemezte A Gyűrűk Urát, mint „alapvetően vallásos és katolikus mű”, amikor barátjának, az angol jezsuita Robert Murray atyának írt. (J.R.R. Tolkien levelei, 142.) Nagyon sok teológiai téma jelenik meg az elbeszélésben: a jó és a rossz harca, a gyenge harca az önpusztító gonosz felett, kegyelem gyakorlása, halál és halhatatlanság, feltámadás, megváltás, bűnbánat, önfeláldozás, szabad akarat, alázat, igazság, barátság, hatalom és gyógyítás. Az irgalom és szánalom magasztos erényei, melyeket Bilbó és Frodó Gollammal szemben mutatnak, győzelmet hoznak; a Miatyánk szavai: „És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól” jártak Tolkien fejében, amikor Frodó és az Egy Gyűrű hatalmának harcáról írt (Levelei, 181 és 191).

Miközben a könyv készült, a nagyvilágban éppen dúlt a II. világháború. Tolkien saját bevallása szerint a művében többször is érezhető az éppen aktuális katonai-politikai helyzet. Amikor a könyvben sötétebb, borúsabb a hangvétel, akkor éppen Nagy-Britannia is rosszabbul állt. Amikor javul, akkor a valóságban is valamiféle javulás fedezhető fel.

Többször kijelentette, hogy műve nem allegória, többek között műve előszavában is. Ennek ellenére sok spekuláció hangzott el arról, hogy az Egy Gyűrű az atombomba allegóriája lenne, bár ez a feltételezés nem állja meg a helyét alaposabb elemzésekkor. Mielőtt az atombombát bevetették, 1945. augusztus 6-án, illetve augusztus 9-én, a könyv nagy része már készen volt a befejezés tervével egyetemben – ez tehát semmiképpen nem lehetett a Gyűrű ötletének alapja. Viszont komoly szerepe van a történetben a új, gépesített hadviselés rémének, Tolkien az I. világháborúban szerzett tapasztalatai alapján. A különleges módon tenyésztett ork hadsereg fejlődésének és az ennek érdekében történő környezetpusztításnak felhangjai modern világunkat idézik.

A Gyűrűk Ura cselekménye előző könyvére, A hobbitra épít, de a könyvben számos utalást találunk A szilmarilok eseményeire és szereplőire.